A nyári időszak nagyon mozgalmas a mezőgazdaság szempontjából. Bár, az átlagemberben – nem akarom a budapestieket megsérteni – a szántás-vetés-aratás képe él, ennél azonban sokkal árnyaltabb a dolog. Igaz, már nem a béresek korát éljük, és az Arató asszonyok című kép jól mutat a nappaliban, kevesen tudják hogy a mezőgazdaság nagy részben gépesített. Lehetnek még romantikus elképzelések arról, hogy a parasztok kimennek a szőlőbe kapálni, csűrbe gyűjtögetnek és hántolják a tengerit.
Manapság a mezőgazdasággal foglalkozók szinte mind vállalkozások, kisebb részük őstermelő. Legalábbis itt Magyarországon. A mi megélhetésünk alapja a mezőgazdaság, az ő munkájuk nélkül élelmiszerexportra lennénk szorulva. Emlékezzünk csak a közelmúlt hazai termékeit népszerűsítő kampányokra. Még a villamoson is kiplakátolták, hogy „Vegyél hazait!”-no, meg legyél hazafi, igen. Aztán ott voltak az elmúlt nyarak dinnyetermelő tüntetései is.
A vidéken élők sem feltétlenül ebből élnek, bár sok munkaerőt felölel a mezőgazdasági idénymunka, vagy egy-egy vállalkozás vonzáskörzetében hallhatjuk, hogy „Itten mindenki a tejbül él”. A szomorú az, hogy ameddig a nagy energiákat kívánó búza, napraforgó, baromfi (és napestig sorolhatnám) termelés virágzik, és mint halljuk, idén a rossz időjárás ellenére rekord mennyiségű búzát sikerült az országban termelni. (Nagy felkiáltójellel, mert az úgy magyar.) Mindeközben munkaerőhiány sújtja a málnaszedőket. A málna, drága és érzékeny gyümölcs. Leszedni, pedig igencsak türelmet próbáló munka, főleg akkor ha azt nagy mennyiségekben termesztik. Hiába, vannak még lelkes málnásgazdák, akik nem adták fel, hogy a kedvenc sütimbe való gyümölcsöt megtermesszék, illetve –most jön a hűha – gépesítsék a betakarítást.
Talán még történelem órán volt szó olyanról, hogy ipari forradalom, gépesítés. Amikor, nem Ernőt a lovat fogják be az eke elé, hanem az ekevasakat húzza a traktor a szántóföldön. Na, most traktor és málna? – abból, nem lesz süti. A gépezet amelyet kitaláltak, nem károsítja a bogyókat, 35 lóerős mezőgazdasági gép, amelyet három munkás képes üzemeltetni.
Ez felvet pár kérdést. Az egyik, hogy nyilvánvaló, ha a málnaszedőknél, akkor máshol is felvetődhet a munkaerőhiány, amelyre a gépesítés adhat érdemleges megoldást. A következő kérdés, hogy egy ilyen „traktor jellegű” gépnek vannak fenntartási és karbantartási tényezői, és költségei.
És, ha van málnaszedő gép, akkor még mi minden létezhet? Talán van bocisimogató gép is, mert ugye tény, hogy azaz állat amelyik szeretve van, az több tejet ad. Talán az a legevidensebb dolog, hogy minden gépet motor működtet, és bizony ezeket szervizelni kell. Lehet a málnatermesztők is örömmel fogadták, amikor a Valvoline piacra dobta a különleges körülmények között dolgozó motorok motorolaját. Különböző teljesítményű, akár extrém körülmények között működő motorokhoz – gondoljunk csak a mirelit feldolgozóüzem gépeire, vagy azokra a traktorokra, amelyeket akkor is használnak, ha kinti hőmérséklet meghaladja a 41°C-ot. (Ami, idén előfordult párszor.) Nem tudom, ki mennyire van otthon a motorikában, de a hidegindításhoz szükségesek ezek a motorolajok és ezt a Valvoline termékei képesek lehetővé tenni. Találtam egy is egy webáruházat,- itt rengeteg Valvoline termék elérhető , minden típushoz tartozik leírás. Ráadásul az áruk is egészen is elfogadható és úgy vélem, hogy még a málnaszedő géphez is lehetne találni egy megfelelő Vavoline-t.
