A városiak mindig azt hiszik, hogy akik vidéken laknak, azok egész nap csak lógatják a lábukat, nézik ahogy nőnek a növények, ősszel meg összeszedik az ingyen termést és eladják. Hát, én azt mondom, nagyobbat nem is tévedhetnek abban, hogy milyen problémás egy farmer élete, és ha valaki látogatóba jön, akkor ezt nem is felejtem el nekik elmondani. Persze így is vannak, akik a saját kárukon tanulják meg, hogy ez az életmód bizony veszélyes is lehet, és ezt a telefonjuk kijelzője bánja.
Elég gyakori téma, hogy a vidéki élet milyen veszélyeket rejteget, és hogyan lehet azok megelőzése érdekében tenni, de talán kevés történetet meséltünk eddig, ahol valóban valami probléma történt. Legutóbb azonban amikor az unokáim látogatóba érkeztek hozzánk, pontosan ez történt, és végül egy LG kijelző csere lett a figyelmetlenség következménye.
Miközben körbevezettem őket a gazdaságban, és a munkámról meséltem nekik, ők egy pillanatra se rakták le a készülékeiket, mert mint mondták, folyamatosan naprakésznek kellett lenniük, és a saját látogatásaikról is megosztaniuk mindent. Így aztán előbb-utóbb szinte elkerülhetetlen is volt, hogy a fiatalabb unokám megbotoljon valamiben, és elejtse a telefonját, ami pontosan egy traktornak az oldalára esett – még ha csak simán a puha talajon ért volna földet, akkor lehet, hogy nem tört volna el, de így biztos volt a veszte. Egy ilyen készülék már amúgy is egyetlen kis érintéstől el tud törni, én mindig úgy gondoltam, hogy direkt így is gyártják őket…
Persze aztán volt sírás-rívás, nem tetszett a fiataloknak, hogy nincs többet szabad telefonnyomkodás. Még hamarabb is haza akartak volna menni, hogyha a szüleik nem szólnak rájuk, hogy látogatóba jöttek. Persze azt meg kellett ígérnie a fiamnak, hogy amint Budapestre érnek, elkezdenek LG kijelző csere után kutatni, hogy minél hamarabb újra ép legyen a telefon.
A mezőgazdaságról szóló történeteimre így se figyeltek, csak várták, hogy végre hazaérjenek, és vihessék a telefont a szervizbe. Nem is tudom, hogy manapság van-e még olyan, aki kibírja pár napig, ha a készülékének a képernyője betörik, vagy rögtön inkább újat vesz? El se tudom képzelni, mennyibe kerülhet egy ilyen, és gondolom a kijelző csere csak még drágább ennél is…
Később még beszéltem azon a héten a fiammal, és kiderült, hogy a dolgok egy részében igazam lett, de azért mindent én se láthattam pontosan.
Mint kiderült, tényleg ki van már találva, hogy annak, akinek nagyon fontos a telefonja, ne kelljen sokat várnia arra, hogy újra használhassa. Vannak olyan szervizek ugyanis, ahol egy LG kijelző csere akár fél óra alatt is elintézhető. Ami érdekesebb, hogy meglepő módon nem mindenki választja ezt: vannak egy csomóan, akik akár hónapokig is használják törötten a telefonjukat, vagy halogatják a képernyőjük cseréjét, mert azt mondják, hogy úgyis jól meglesznek nélküle. Ezek azonban azok az emberek, akik utólag veszik észre, hogy mennyire is szükségük lett volna rá – és bár való igaz, hogy nem szeretem a telefonokat, de azért úgy gondolom, hogy az embernek jobb őszintének lennie magával.
Aztán abban sem volt igazam, hogy úgy gondoltam, hogy egy ilyen kijelző csere egy vagyonba kerül, akár még a telefon áránál is több lehet. Bár lehetséges, hogy ők csak nagyon szerencsés üzletet találtak, de amit mondtak, azt ki lehetett bírni – persze jobb lenne, ha a gyerek nem ejtené el a telefonját minden látogatásnál, de ezt remélhetőleg már megtanulta.
Azért azt is hozzá tenném, hogy addig jó, amíg csak LG kijelző cserére volt szükség, mert a mezőgazdaságban ennél sokkal komolyabb balesetek is lehetnek. Legközelebb úgy néz ki, még jobban kell majd hangsúlyoznom a fiataloknak, hogy figyeljenek – remélhetőleg akkor már nem a telefonképernyőjükön lesz a szemük.