Pannon-info.hu az igazságosságért

Egészséggel, társadalommal, magyar problémákkal foglalkozó blog-magazin

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

A vörösbor mint egészségvédő

FacebookIWIWSatartlapGoogle bookmarkTwittervipstart.hu

vorosborSokat hallottunk már a vörösbor magas antioxidáns/polifenol tartalmáról és még sok jótékony hatásáról. A népnyelv azt mondja, hogy vérképző is. Mi, a vörösbor kedvelői mindig is éreztük, hogy nem lehet rossz ez a vörösbor, ha ilyen jó kedvet, étvágyat, minőségi vörösborok esetében csak enyhe másnaposságot okoz nekünk. Szinte szállóigévé vált: magas antioxidáns tartalom, hatásos a kardiovaszkuláris betegségekre, jó  emulgeátor.Kedvencem: a szekszárdi vörösbor.

 

Mi történik, ha a vörösbort vöröshússal együtt fogyasztjuk? Egy kutatócsoport felfedezte, hogy a vörösborban található antioxidáns hatású vegyületek - amelyeknek többek között szívvédő hatást tulajdonítanak - már a gyomorba kerülve gátolják a vöröshúsok zsírjából felszabaduló, káros hatású vegyületek kialakulását. A kutatás újabb érvet szolgáltat a polifenolokban gazdag vörösborok étkezések közbeni, mértékkel történő fogyasztása mellett.

vorosbor_1A régi korok az élvezeti értékek mellett elsősorban bélfertőtlenítő szerként fogyasztották, mivel úgy tartották, a bor fogyasztása megvéd az emésztőrendszer fertőzéses betegségei ellen. Manapság a mértékletes borfogyasztás a kardiovaszkuláris betegségek elleni védelem miatt került előtérbe. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a francia paradoxon: hiába a franciák által fogyasztott nagy mennyiségű telített zsírsav és a mozgásszegény életmód, országukban a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása és az azok által okozott halálesetek száma mégis jóval elmarad az azonos táplálkozás- és testkultúrájú országokétól.

A magyarázatot a szakmai szervek a rendszeres, kultúrált és mértéket tartó vörösbor-fogyasztásban látják. Az elmúlt évek számos kutatása arra az eredményre jutott, hogy a mérsékelt vörösborfogyasztás nagymértékben csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Az ideális napi mennyiség férfiaknál 200-300 ml, míg nők esetében 100-200 ml. Az említett mennyiséget fogyasztók közt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata fele akkora, és a várható élettartamuk 11 évvel hosszabb, mint a vörösbort nem fogyasztóké.

Joseph Kanner és munkatársai a vöröshúsból felszabaduló malondialdehid nevű vegyületet választották kutatásuk tárgyául, amely egyaránt növelheti az érelmeszesedés, a daganatos betegségek vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázatát: a kutatócsoport feltételezte, hogy a borban található polifenolok már a gyomorban, az emésztés kezdetekor képesek meggátolni a malondialdehid szervezetbe történő felszívódását. Az elképzelés igazolásához a kutatók patkányok két csoportját etették pulykából származó vöröshússal, illetve vörösborral is dúsított húsokkal, majd az étkezést követően másfél órával elaltatták az állatokat (a pulykáról korábbi kutatási eredmények alapján ismert, hogy fogyasztása emberekben megemeli a malondialdehid-szintet). Miután eltávolították az állatok gyomrát és kielemezték azok tartalmát, azt találták, hogy a vöröshússal együtt bejutó borkoncentrátum csökkentette a húsból képződő malondialdehid molekulák mennyiségét, sőt a zsírok lebomlásakor keletkező hidroperoxidokét is, amelyek szintén a sejteket károsító szabadgyökökként viselkednekA vörösborban számos jótékony hatású vegyület található, leginkább közismert a magas antioxidáns tartalom. A vörösbor jellemző antioxidánsai a polifenolok (flavonoid és nem flavonoid kémiai szerkezetű vegyületek), melyek 2000-4000 mg/liter mennyiségben vannak jelen a különböző vörösborokban, szemben a fehérborok 150-300 mg/liter polifenol tartalmával.

Antioxidánsok, polifenolok

vorosbor_3Az antioxidánsok legfőbb szerepe, hogy gátolják a szervezet építőanyagainak kémiai sérülését, amely az igen reakcióképes szabad gyökök oxidáló hatásának eredményeképpen jön létre. Emellett a vérben keringő, káros hatású, LDL elnevezésű lipoprotein oxidációját is gátolják, így elősegítve a generalizált atherosclerosis (érelmeszesedés) kialakulásának megakadályozását.

A vörösborban található polifenolos vegyületek erősítik a C- és az E-vitamin antioxidáns hatását is. A polifenolok gyulladásgátló hatással is bírnak, egyes képviselőik bizonyítottan képesek a herpeszvírus és a gyermekbénulás kórokozójának inaktiválására. A káros kémiai reakciók és az így létrejövő molekuláris károsodások, avagy mutációk megakadályozásával védenek a rosszindulatú daganatos folyamatok kialakulása ellen is.

Az antioxidáns hatás mellett a vörösborban található vegyületek más hatásokat is közvetítenek. Az összkoleszterin szintet csökkentik, azonban a protektív, védő szerepű, a vérben megtalálható HDL szintjét növelik. A koleszterinszint ilyen irányú változtatása a szív- és érbetegségek kialakulását csökkenti. A vörösbor növeli az úgynevezett szöveti típusú plazminogén (t-PA) aktivitását, amely a fibrinolízis folyamatát gyorsítja. Emellett csökkenti a vérlemezkék öszzecsapzódási hajlandóságát: az utóbb említett két hatás gátolja az érpályán belül a vérrögök kialakulását.

szekszardi_vorosborA vörösbor jótékony hatású összetevői fokozzák a nitrogén-oxid szintjét, amely az erek keresztmetszetének tágításával, az érösszehúzódások csökkentésével szintén kedvező hatású a kardiovaszkuláris betegségek kifejlődése szempontjából. Az említett előnyök azonban hangsúlyozottan csak a mértéktartó, minőségi borfogyasztás ismérvei.

Az optimálisnál nagyobb mennyiség vagy a szőlőt nem látott „esszenciák” fogyasztása nemhogy kedvező, annál inkább végtelenül káros hatást gyakorol a borfogyasztóra.még egy ok a vörösbor mellett. Nem csak a hosszú élet titka, vagy a szív- és érrendszeri, illetve neurológiai betegségektől védő csodaszer, a vörösbor fogyasztása étkezés közben és után segíti a megtapadó baktériumok leöblítését a fogakról , jelentik az olasz Paviai Egyetem kutatói.

Gabriella Gazzani professzor és munkatársai a Veneto régióból származó alkoholmentes vörösborokkal kísérletezve állapították meg, hogy a borban nem csak az ismerten fogszuvasodás gátló alkohol védi a fogakat a baktériumoktól. A borokból az úgynevezett vákuum-koncentráció technikával vonták ki az alkoholt. Ezek után Streptococcus mutáns baktériumokból készítettek tenyészeteket. A táplálékok cukortartalmán élő, zománckárosodást okozó baktérium előszeretettel keveredik laboratóriumban a nyállal, és könnyen megtapad a nyállal bevont kihúzott fogakon, valamint a nyállal bevont kalcium-kerámia gyöngyökön. Az alkoholmentes vörösbor azonban megakadályozta a baktériumokat a kitapadástól.

Következő lépésként a kutatók meghatározták, hogy a vörösbor fogvédő hatásáért a proantocianidinek, a korábban antioxidáns hatásukról ismert természetes flavonoidok a felelősek. A vegyület számos ehető növényben, így az almában, a fahéjban, a kókuszban és a teában is megtalálható.

A kutatók szerint a proantocianidineket ki lehet vonni a borból, és önállóan is tanulmányozhatók lesznek a száj egészségére gyakorolt hatásaik. Fogászati szempontból ugyanis szerencsésebb a vörösbor megfelelő komponenseit izolálni, ugyanis a borban található savak és cukrok még elő is segíthetik a fogszuvasodást.

A kanadai Quebecben található Laval Egyetem kutatói a vörösborban található polifenolokról derítették ki, hogy segítik az ínyben a bakteriális fertőzésre kialakuló immunválasz szabályozását.

De azért ne vigyük túlzásba: Mennyi a napi megengedhető alkoholfogyasztás?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint (a huszadik életévüket betöltött felnőttek részére) az elfogadható alkoholfogyasztás napi mennyiségének felső határa maximum negyven gramm tiszta szesz: a statisztikák szerint az említett mennyiség rendszeres napi fogyasztása 25 év múltán sem okoz alkoholos májkárosodást (40 gramm alkoholt tartalmaz 1 dl whisky, 4 dl bor, kb. 1,5 üveg sör). Ez az érték a felső határ, vagyis nem arról van szó, hogy ennyi lenne a feltétlenül ajánlott, hanem arról, hogy ez még nem hat károsan. Ugyanennyi ideig naponta 40-80 gramm alkohol elfogyasztása már nagy valószínűséggel a máj zsíros elfajulását okozza, illetve alkoholos májgyulladást vált ki.

A Szekszárdi Vörösbor:

A szekszárdi borászat igazi ’’műfaja’’ a vörösbor. A külföldön is népszerű, testes szekszárdi vörösborok jellegzetes savtartalmát - a hiányzó talajfeltételek ellenére - a termesztett vörösborszőlő fajták természetes csersavtartalma és a hosszú, héjon történő erjesztés biztosítja. Tipikus vörös borszőlőfajták a cabernet sauvignon, cabernet franc, kékfrankos, merlot, ritkábban a zweigelt és az oportó. A testes, tüzes, alkoholban és tanninban gazdag - szinte feketébe hajló - vörösborok mellett az utóbbi évtizedben Szekszárdon is megjelent a könnyebb, üde, de azért magas alkoholtartalmú rozé is.

Említést kell tennünk a kadarkáról, arról a szőlőfajtáról, amely Szekszárdot egykor oly híressé tette, egy gyönyörű, rubinszínű, különleges illatú, gyenge savú bor.

A testes, erős, magas alkoholtartalmú szekszárdi bikavér valójában egy ’’cuvée’’, amelyet 2-3 vörösbor-szőlőfajta keverésével állítanak elő. Az egyes termelők keverési receptjei ma is ’’titkosak’’. A magyar bortörvény értelmében Szekszárd az egyetlen város, amely Eger mellett a ’’bikavér’’ nevet használhatja. A névhasználat annál is jogosabb, mivel a ’’bikavér’’ elnevezést előbb alkalmazták Szekszárdon és csak valamivel később Egerben

További hírek a polifenolokról, antioxidánsokról:

Az antioxidáns hatás mellett a vörösborban található vegyületek más hatásokat is közvetítenek. Az összkoleszterin szintet csökkentik, azonban a protektív, védő szerepű, a vérben megtalálható HDL szintjét növelik. A koleszterinszint ilyen irányú változtatása a szív- és érbetegségek kialakulását csökkenti.

A vörösbor növeli az úgynevezett szöveti típusú plazminogén (t-PA) aktivitását, amely a fibrinolízis folyamatát gyorsítja. Emellett csökkenti a vérlemezkék öszzecsapzódási hajlandóságát: az utóbb említett két hatás gátolja az érpályán belül a vérrögök kialakulását.

A vörösbor növeli az úgynevezett szöveti típusú plazminogén (t-PA) aktivitását, amely a fibrinolízis folyamatát gyorsítja. Emellett csökkenti a vérlemezkék öszzecsapzódási hajlandóságát: az utóbb említett két hatás gátolja az érpályán belül a vérrögök kialakulását.

A vörösbor jótékony hatású összetevői fokozzák a nitrogén-oxid szintjét, amely az erek keresztmetszetének tágításával, az érösszehúzódások csökkentésével szintén kedvező hatású a kardiovaszkuláris betegségek kifejlődése szempontjából.

Az említett előnyök azonban hangsúlyozottan csak a mértéktartó, minőségi borfogyasztás ismérvei. Az optimálisnál nagyobb mennyiség vagy a szőlőt nem látott „esszenciák” fogyasztása nemhogy kedvező, annál inkább végtelenül káros hatást gyakorol a borfogyasztóra.

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Egészségvédő cikkeket kérek!

tudatos


Iratkozzon fel híreinkre!

Hirdetés

Stat

Legutóbbi vélemények

Szavazás

Legyen magyar non-profit bank?