Pannon-info.hu az igazságosságért

Egészséggel, társadalommal, magyar problémákkal foglalkozó blog-magazin

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Transz-zsírsavak: margarin, kekszek, nápolyik, étolaj

FacebookIWIWSatartlapGoogle bookmarkTwittervipstart.hu

mcdonalds_transz_zsirsavSokat hallunk a transz-zsírsavakról is. Európában elsőként a dánok 2 százalékban határozták meg a transz-zsírsav tartalmat. Az európai országokban jelenleg a gyártók maguk dönthetnek a káros zsírtartalom csökkentéséről. A gyorséttermi felhasználásban és a termékek minőségében országonként is jelentős eltérések vannak, de általánosságban kijelenthető, hogy a bolti és gyorséttermi "élelmiszerek" a nagy "ipari" étolaj-tartalmuknál fogva, sok transz-zsírsavat tartalmaznak. A minisztérium válasza a cikk végén.

 

Élelmiszerek transz-zsírsav tartalma itt:http://www.oeti.hu/download/tfa.pdf

Levelet írtam a szakminisztériumnak, hogy mikor óhajtják szabályozni a transz-zsírsavak maximális mennyiségét az élelmiszerekben.Válaszukat közzéteszem.

A transz-zsírsavak főként az élelmiszerek feldolgozása során keletkeznek, a feldolgozatlan nyersanyagban a legtöbb telítetlen kötés cisz elrendezésű. Egyes kérődzők (például tehén, kecske) teje és testzsírja nyomokban tartalmaz transz-zsírokat. A hidrogénezett növényi olajok (például a margarin) különösen sok ilyen molekulát tartalmaztak amúltban, de mára már az okos margaringyártók leszorították atransz-zsírsavak mennyiségét az amúgy is egészségtelen margarinban.

margarin_transz_zsirsavMik a transzzsírsavak?
A transzzsírsavak nagy része az élelmiszer-ipari feldolgozás során a növényi olajok mesterséges keményítése következtében (hidrogénezés során) keletkezik, de kisebb mennyiség az olajban sütéskor, valamint a kérődző állatokban a takarmányok bélbaktériumok általi lebontásakor is képződik. A transzzsírsavak kémiai szerkezetére jellemző, hogy a kettős kötésnél a hidrogénatomok átellenes oldalra (transzállásba) kerülnek. A zsírsavlánc ezáltal egyenesebbé, termodinamikailag stabilabbá, kevésbé reakcióképessé válik. Az így keletkező vegyület azonban nem kevésbé ártalmas, mint a telített zsírsavak. A hidrogénezés következtében az olajok bizonyos tulajdonságai előnyösen változnak meg, így például lassabban avasodnak, szobahőmérsékleten is szilárdak, a bennük sütött élelmiszerek ropogósak, sütőolajként többször felhasználhatók, azonban sokkal egészségtelenebbé, egyéni véleményem szerint veszélyessé válnak. Az élelmiszer ipar itt is a profitért áldozza fel a fogyasztókat!!

Léteznek kedvező hatású transzzsírsavak is, a konjugált linolsavak (CLA). Jelenlegi ismereteink szerint ezek nem befolyásolják számottevően a vérzsírok szintjét és arányát, s gátolják a karcinogenezist. A kérődző állatok (szarvasmarha, kecske, juh) húsa és belsőségei, a tej és a tejtermékek tartalmazzák őket, mennyiségük azonban nem számottevő, átlagosan az összes energiafelvétel 0,5%-át teszi ki.

Milyen élelmiszerekben találhatók meg a transz-zsírsavak?
Transz-zsírsavak elsősorban a tömeg-kajákban,az ún. hidrogénezett, vagy részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékokban, ill. az ezekkel készült élelmiszerekben találhatók. Így tehát előfordulnak a

  • nápolyikban (CBA), kekszekben, édességekben, sós rágcsálnivalókban (az olajtartalmuk miatt)
  • (gyors)éttermekben megvásárolható, zsiradékban sütött ételekben (hasábburgonya, sült csirke, stb.)
  • a nagy zsírtartalmú édesipari termékekben (kakaós tejmassza, krémmel töltött kekszek, gofri,)
  • bizonyos típusú margarinokban (bár az utóbbi időben a lelkiismeretes gyártók egy újfajta technológiát alkalmaznak, amely már nem képez annyi transz-zsírsavat, mint a hagyományos hidrogénezési eljárás)
  • levesporokban, por alakú mártásokban, szószokban, leveskockákban, "ízbombákban", por alakú pácokban
  • vajízű pattogatott kukoricában
  • kakaós, csokis édességekben, bevonó masszákban, édeskekszekben, nápolyikban, csokis parányokban, csokis tallérokban, teasüteményekben
  • cukrászati termékekben, tortákban, krémekben
  • tejszínt nem tartalmazó flakonos tejszínhabokban
  • kisebb arányban egyéb élelmiszerekben, ezért érdemes mindig tájékozódni a címkéről

 

Mit kenjek a kenyeremre? Vajat, disznózsírt, margarint?(forrás:Antalvali.com)
A margarinok olyan kenhető zsiradékok, melyek alapanyagául többségében növényi olajok szolgálnak, de megfelelő technológiával a többszörösen telítetlen kötések nagy része telítődik. A margarinokban, fajtától függően, kisebb-nagyobb mennyiségben víz, és adalékanyagok (emulgeálószerek, szintetikus antioxidánsok, színezékek, esetleg szintetikus vitaminok) is jelen vannak. A jelenleg hazákban kapható étkezési, kenésre használt margarinok számottevő részében már nincs annyi transz-zsírsav, mint annakelőtte. Az állati eredetű zsírok (disznózsír, kacsazsír, libazsír) jelentős mennyiségben tartalmaznak természetes telített zsírsavakat, amelyeket a tudomány az utóbbi időben elkezdett rehabilitálni, mert rájöttek, hogy lényegesen kíméletesebb a hatásuk a margarinokkal szemben, mivel nem csak transz-zsírsavakat, hanem mesterséges adalékanyagokat sem tartalmaznak, szemben a margarinokkal.

A vaj tükrözi a tej zsírsav-összetételét, hiszen nem más, mint szeparált (a tej többi összetevőjétől elválasztott) tejzsír, ezért viszonylag nagy arányban fordulnak elő benne telített zsírsavak. Azt azonban tudnunk kell, hogy a vaj zsírsav-összetételét nagymértékben befolyásolja az állat által elfogyasztott takarmány minősége. A megfelelő minőségű (esetleg bio) vaj a legjobb alternatíva a káros margarinok helyett. Annak ellenére, hogy koleszterint is tartalmaz, a szervezetre gyakorolt hatásaiban nem befolyásolta rossz irányba a koleszterin szintet. Előnye még a vajnak, hogy vitaminforrás lehet a jelentős mennyiségű A-vitamin jelenléte miatt. Vajból a heti 4-5 alkalommal történő fogyasztás barnakenyérre kenve, szendvicsben nem jelent problémát. A lényeg a változatosság, és a túlzások elkerülése. Az a legjobb, ha általában kevés zsiradékot használunk, kenyér kenésre és főzésre egyaránt.

Miért károsak a transzzsírsavak?
Kutatások alapján a transzzsírsavak bizonyos biológiai folyamatokat kedvezőtlenül befolyásolnak a szervezetben. A 2 energiaszázaléknak megfelelő transzzsírsavfelvétel 25%-kal – a telített zsírsavakhoz képest négyszeresével-ötszörösével – növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát az LDL-szint és a trigliceridszint növekedésének, valamint a HDL-szint csökkenésének következtében (1).

Mennyi transzzsírsavat fogyaszt a magyar lakosság, s mennyi az ajánlás?
Az OÉTI által 2003-ban és 2004-ben végzett reprezentatív táplálkozási felmérés adatai alapján a magyar lakosság becsült átlagos transzzsírsavfelvétele napi 2-3 g (2). A gyorséttermek rendszeres látogatói, akik gyakran fogyasztanak nagy zsírtartalmú élelmiszereket, valamint akik sokszor esznek félkész vagy kész töltelékes süteményeket, kekszeket, akár 20–25 g/nap transzzsírsavat is bejuttathatnak a szervezetükbe. 2005-ben egy dán felmérésben két gyorsétteremből vett minták vizsgálata alapján az egyik cég esetében a magyar éttermekből származók tartalmazták a legtöbb transzzsírsavat, a másik hálózat esetén a hazai adatok a sor közepén álltak (3). A sütésre használt zsiradékok transzzsírsavtartalma akár 0,5%-ra is csökkenthető, sőt, transzzsírsavmentes zsiradék is használható.
A WHO ajánlása, illetve ennek alapján az OÉTI ajánlása szerint a zsiradékból, illetve a transzzsírsavakból származó energia ne legyen több, mint az összes felvett energia 30%-a, illetve. 1%-a (4). Napi 1 g alatti transzzsírsavfelvétel már nem jelent számottevő kockázatot.

Mi a helyzet a hazai élelmiszerek transzzsírsavtartalmának szabályozása terén?
Hazánkban jelenleg nincs szabályozás sem arra vonatkozóan, hogy az élelmiszerek címkéjén megjelenjen a transzzsírsavtartalom, sem az élelmiszerekhez hozzáadott, illetve az éttermekben használt nagy transzzsírsavtartalmú zsiradékok korlátozását illetően. Bizonyos országokban már rendeletileg korlátozzák az ipari zsiradékok megengedhető maximális transzzsírsavtartalmát. Jó példával jár elől Dánia, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, ahol lépéseket tettek a korlátozásra, például szigorították a nagy transzzsírsavtartalmú ételek forgalomba hozatalát, vagy megfelelő címkézést vezettek be, továbbá nemzeti rendeletet adtak ki a sütő- és kenőzsiradékok meg a vendéglátóiparban készített ételek transzzsírsavmentességére vonatkozóan. Nálunk a sütő- és élelmiszer-ipari zsiradékokat felhasználó vállalkozások saját elhatározásukból megtehetik, hogy csak olyan terméket használnak fel, amelynek transzzsírsavtartalma a gyártó igazolása alapján az összes zsírtartalom 2%-a alatt van. Ezzel az önkéntes akcióval védhetik a fogyasztók egészségét, s megőrizhetik jó hírnevüket is. Kedvező lépésnek tekinthető, hogy a dán vizsgálatban részt vevő egyik legnagyobb gyorsétteremlánc új olajkeveréket fejlesztett ki, amelynek a transzzsírsavtartalma maximum 2%. A tervek szerint 2007 októberétől a magyarországi éttermeiben is sor kerül a sütőolajok cseréje, így a bennük sütött ételek transzzsírsavtartalma számottevően csökken. A sütőolajkeverék repcemag- és napraforgómag-olajból készül, s a neve találó: Zero Tolerancia (5).
A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 2007 tavaszán felhívást intézett az illetékes szervekhez a fogyasztók választási, illetve döntési helyzetének megkönnyítése és az élelmiszerek transzzsírsavtartalmának korlátozása céljából (6). Az OÉTI felkészült egy nemzeti transzzsírsav-adatbázis létrehozására, s megkezdte az élelmiszerek transzzsírsavtartalmának vizsgálatát. A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy az említett élelmiszereken túl más termékek, például népszerű töltelékes sütemények és pizzák is tartalmazhatnak transzzsírsavakat.

Persze levelet is írtam a szakminisztériumnak:

Kedves Egészségügyi Minisztérium!

 Érdeklődöm, hogy Önök mikor óhajtják más európai országok példáját követve szabályozni az élelmiszerek maximális transz-zsírsav tartalmát?

 Üdvözlettel:Briglovics zalán - pannon-info.hu 

2010.01.10.

A Minisztérium válasza:

"Tisztelt  Briglovics Zalán Úr! 

A Vidékfejlesztési Minisztérium központi elektronikus levélcímére küldött megkereséseit a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya köszönettel megkapta. Multinacionális cégekkel kapcsolatos felvetésére korábban már válaszoltunk. Az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmával kapcsolatos levelére az ügyben illetékes Élelmiszer-feldolgozási Főosztály az alábbi választ adta.

 „Köszönettel vettük kérdését, amelyben érdeklődött, hogy mikor kívánja a Kormányzat az élelmiszerek maximális transz-zsírsav tartalmát szabályozni.

Tájékoztatom, hogy a kérdéses témában felvettük a kapcsolatot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI), Egészségpolitikai Főosztály illetékeseivel, akik az ilyen irányú szabályozás első helyi felelősei, tehát kérdésére teljes körűen Ők tudnak válaszolni.

A Vidékfejlesztési Minisztérium, Élelmiszer-feldolgozási Főosztálya, mint a Magyar Élelmiszerkönyv intézkedéseiért felelős egység, mindig is kiemelt fontosságúnak tartja a magasabb minőség kategóriájú élelmiszerek előnyben részesítését, és az egészségtudatos táplálkozás elősegítését. Szándékaink egybe esnek a NEFMI célkitűzéseivel, így biztosíthatom, hogy a kérdéses témával kiemelten foglalkozunk.”

 Minden jót kívánunk!"

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Egészségvédő cikkeket kérek!

tudatos


Iratkozzon fel híreinkre!

Hirdetés

Stat

Legutóbbi vélemények

Szavazás

Legyen magyar non-profit bank?